Az sember

Amikor Ch. Darwin 1859-ben megjelentette A fajok eredete cm munkjt, mr tudott arrl, hogy hrom vvel azeltt Nmetorszgban talltak egy fosszilis csontvzat, amely egy jgkorszakban lt s a mai embernl "primitvebb" megjelens ember maradvnya volt. gy a knyvben utalhatott arra, hogy az evolci trvnyszersgei az emberre is vonatkoznak.

A XX. szzad els felben, a spanyolorszgi Altamira barlangban bukkantak r a jgkorszakbl fennmaradt els rsos brzolsokra. A barlang falait kisznezett llatrajzok, blnyek, vaddisznk, vadlovak festmnyei dsztettk.

A neandervlgyi ember

300 ezer vvel ezeltt megjelent a neandervlgyinek nevezett ember.
Ebben a korban mr nemcsak Afrikban ltek semberek, hanem a hidegebb ghajlat szakibb terleteken is. Az akkori ember testnek mretei, kztk pldul az agytrfogat, meghaladtk a mai ember mreteit. A homo erectus 150-160 cm-es magassgval szemben, a 2 m-es neandervlgyi risnak szmt.
